...nem hagyható a fenti látvány. Most vagy az történt, hogy míg az előbbi bejegyzést írtam, ismeretlen tettesek csúnyán feldúlták a gyerekszobát, (csakis az Effbíájj és Szíáéjj lehetett, karöltve) vagy nagy hiba volt ma reggel a fiúkra a Little monster és Little doser ómenes pólókat adni.
Apróbb betűkkel olvasandó: két héttel ezelőtt még roppant büszkék voltunk arra, hogy 'ugyan nekünk sem lesz egyszerű kinyitni, de milyen zseniálisan megoldottuk a szekrényeink tartalmának és gyerekeink biztonságát, meg hát minket ugyan nem zsákmányol ki az őrült végletekbe eső habos-babos-bababiznisz olyanokkal, hogy bababiztonsági kellékek kuvikolós és foszforeszkáló változatban...és hát egyszerűen leszereltük a szekrények, ajtók fogantyúit'.
Az a sanda gyanúm, hogy a tettesek köztünk vannak, és nem teszek semmiféle fel- és bejelentést.
Ajánljuk a képet, szeretettel, Mártának:), bár bevallom őszintén, azért ez a látvány még engem is sokkolt hirtelen, egész pontosan egyszerre tört rám a síró- és nevetőgörcs, és mind a mai napig igazából fogalmam se volt, hogyan is festhet egy felborult kamion...
P.s.: Ja, és köszönjük a pólókat, Gádmádhö'! Mintha róluk mintázták / rájuk szabták volna:).
2 megjegyzés:
:)))) Itt nevetgéltem (mert legszebb öröm a káröröm), aztán vettem észre a dedikációt is...Köszi!
Csak, hogy ne lepődjél meg túlságosan, majd októberben, ha ilyen kép fogad:).
Megjegyzés küldése