Szememfénye

 L.: "...ha sokat nézünk még, elkopik a szemünk!" (Aggodalomra semmi ok, csak elálmosodott.)

Sir Nyek hoppon

Talán 9 perc is eltelt, és egyetlen hangot sem hallani a szobájukból. Megyek föl. Saját kuckójukban nincsenek, a kis szobában egy pirinyó asztal alatt találom őket, dobozokkal körbebarikádozva, összebújva, apró játékokkal h-a-n-g-t-a-l-a-n-u-l bibelődnek, játszanak, vállvetve. Nem egészen értem ezt a bámulatos és főleg néma összhangot... .
"Nahát fiúk, ilyen gyönyörűen is tudtok játszani, hihetetlen ez az összhang, és ez a csend...szó nélkül is értitek egymást"... (és magamban már olyan magaslatoknál tartok, hogy mégsem mítosz az ikrek közötti rendkívüli kapcsolat, egymás rezdüléseit is....stb.
Tamás kikukucskál az asztal alól: "- Áh, anya, csak azt hittük szörnyek vannak a szobánkban."

Kényszerpálya

L.:"-Az indijánok azél vadásznak, melt nincs nekik Teszkó!"