csütörtök, november 26, 2009

Kukapa és Szajanya

Jól sejtitek, a címszereplők most mi vagyunk, Büszkeszülők:). Csak azért merészelek kikotyogni ilyen kulisszatitkokat, mert eddig csak 1-2 szituációban szólongattak így bennünket a gyerekeink, azért ez megnyugtató:))).

1): a fiúim imádják a piszkos melót, és hangos KukaPaKukaPa rikoltásokkal próbálják rábírni az apjukat, hogy kukás autókat indítson útjukra a jútyjubon, és hát egy picit ilyenkor izgalmukban hadarnak. Igazából a teljes mondat így hangzik a szájukból, hogy KukaPaKukaPa!!! Lepp'a!)
2): Levente dédelgetett kedvence újabban egy plüss szarvas. Véletlen egybeesés lehet csupán, de Szajjal a nagy barátság akkor kezdődött, amikor kicsi LeLe fülébe is eljutott a fáma, miszerint a MÍ(kulás) szánkóját, amely roskadozik az ajándékoktól, ugye - Levente-magyarán: traktoroktól, kukásautóktól - talán éppen szarvasok húzzák. Egy jó anyának meg anyai kötelessége számon tartani a nap 24 órájában, hogy Szaj' éppen melyik sarokban, melyik kupac alatt lapul, és első szóra az elbitangolt állatot prezentálnia kell drágalátos gyermekének. Ellenkező esetben Levente lélekszakadva rohan hozzám, és egyre kétségbeesettebb hangon keresteti. 'SzajAnya!? SzajAnya???? Hóóó?'

szerda, november 18, 2009

csütörtök, november 12, 2009

Tongató

Úgy tűnik, hogy kis Tamásunk túl közönségesnek találja a nevét (pedig csodálatos még a jelentése is:), mert újabban egyre gyakrabban kéri ki magának, hogy ő márpedig Ton' Ga' Tó. 'Én, Ton' Ga' Tó!'

KultUrak

7 percre hagytam ott őket, a szobájukban. Odatolták az egyik ágyat a könyvespolc alá, fölmásztak a komódra, lerámolták és átforgatták a mindenes.könyvespolc tartalmát. Egy tompa puffanásra siettem fel hozzájuk, a Csodálatos állatvilágot ketten sem bírták leemelni a polcról... Végül mindenki talált kedvére valót, és békésen elolvasgattak a pelenkázó tetején, míg én - fölöttébb rezignáltan - az alattuk lévő romhalmazból próbáltam kihámozni a gyerekszobát. Thó hálásan meg is jegyezte: Anga hjó! (értsd: 'Édesanyám de jó asszony', vagy valami hasonló...). Tény, hogy pillanatok alatt olyan felfordulást tudnak okozni, mint egy tornádó, de legalább értékelik, hogy biztosítjuk számukra a kultúrához való hozzáférhetést, akarom mondani felmászást...:).

Pártitájm

vasárnap, november 08, 2009

Vitéz Kőbányai ...

...Tamás Dániel

szombat, november 07, 2009

Núl

Ma este Levente ezt a gyönyörűséget rajzolta. Nekem úgy tűnt, hogy egy remekbe szabott nyúllal van dolgunk. Megerősítette: núl. A legszebb núl, amit valaha láttam.

péntek, november 06, 2009

Mesterek és tanítványok

És csak egy, csak egy van ébren...

szerda, november 04, 2009

Crazy

kedd, november 03, 2009

Azénbakonyomis

Egy gyönyörű, tömény, hosszú-hétvég erejéig várt bennünket a Szajna, míg a fiúkat meg elrejtette jól a Bakony...Ady után, szabadon... .Párizs egy életre szóló élmény. (Nem mintha eddig kételkedtem volna benne, de jó ízlése is volt Endrének.) Párizsnak ezer arca van, a négy nap alatt csak néhányat leshettünk meg. Két egész napra volt szükség ahhoz, hogy belássuk és beletörődjünk, hogy még az általunk legfontosabbnak vélt helyeket sem járhatjuk be, ergo csak villanásokat láthatunk a fények városából. Kellett nagyon ez a felismerés, khm-khm...főleg a belátás, mert csak onnantól kezdve tudtunk nyugodtan sorba állni egy-egy belépőért, sétálni az esőben a Szajna parton, csak úgy, céltalanul, nemidegeskedve hagyni magunk eltévedni úgy a föld alatt, mint a föld felett, és önfeledten rácsodálkozni a város számtalan, színes, apró kis csodáira. Szívem szerint én a klasszikus turista látványosságok közül csak egyetlen egyhez ragaszkodtam úgy igazán, és hát szédületes élmény is volt a 402 lépcsőfok fölé kerekedni, és testközelből meglesni a szörnyecskéket. Vigyázat, mert képesek megbabonázni az embert, meg az asszonyt, meg a gyereket! Sokszáz fotó helyett akkor álljanak itt Ők, a három legfotogénebb alkat, amint vigyázó szemeiket Párizsra vetik, és évszázadok óta vigyáznak, és csak vigyáznak, és űzik el a rossz szellemeket.