Pöttyösen pontosan

Kistamást péntekre elárasztották a bárányhimlők, az igazinál is pöttyösebb. Az első napokat hősiesen tűrte, (Szombatdél, egy hólyagot vizsgálgatva a kezén: '- Anya, mi ez? - Bárányhimlő. - Anya, kijé? - Háát, sajnos kisfiam, ez most a tiéd. - Nem! Bárányé! Bárány beteg!) ma viszont nagyon-nagyon nehezen telik. Remélem, múlik...most múlik pontosan.

Kiöntött a Szeret

Május huszonhárom, este kilenc óra, a medrébe már-már visszatért kedvenc patakpartunkról sétálunk / biciklizünk haza, hízó holdvilágnál. Kislevente elragadtatott hangon felkiált.: 'Anyaaa, femászok égle, hozom le Hódat, neked! Lábad elé!' Kielemezni a történetet? Most nincs rá szó, nincsen rá fogalom ...inkább csak lubickolunk a boldogságban.

Kiöntött a Kedvenc

Navigare necesse est.

Hajnali csillag peremén

Hajnali csillag peremén

várjuk a reggelt, te meg én:

harmatozó fény a házunk,

mélybe kalimpál a lábunk.

Vacsoracsillag peremén

lessük az estét, te meg én:

elsuhanó fény a házunk,

reszket a mélyben a lábunk.

Földre bukó fény: te meg én.

Éjbe hunyó fény: te meg én.

Lobban a sóhaj-uszályunk:

csönd ciripelget utánunk. 

 

 

Kovács András Ferenc

Ház ugyanaz...

Kétoldalú békeszerződés

Csattanó

A propos, bugyi. Most már bátran és büszkén kijelenthetjük, hogy a fiúk hónapok óta már nem csak verekedésre és légycsapónak, hanem rendeltetésszerűen is használják az alsóneműiket, magyarán szobatiszták. Igazából már januártól mindkettő kikérte magának, hogy 'nem kisbaba vadok', és Matukásbugyitakaloooooook! Villámosbugyitakarooooook!, apró baleset is csak elvétve fordult elő. A kemény dió az ovi volt, hiszen egy-kettő gentleman ilyesmiről nem beszél egy hajadon, fiatal nevelőnővel. Sokat dolgoztunk rajta, bevetettük előbb minden anyait (végetnemérőmesék, ahol mindenki boldogan pisil,míg meg nem hal, de a legtöbbet Matuka és Villám nyomott a latban/bugyiban, akik berozsdásodnak, lepattogzik róluk a festék, vagy egyszerűen csak nagyon szomorúak lesznek, ha lepisilik őket), majd apait ('jól van fiúk, nem igaz, hogy itthon mindig szóltok, vagy akár egyedül intézitek el, ott meg nem... holnaptól egyszerűen bugyiba mentek, és szóltok ha kell pisilni, mert különben soha többé nem kaptok autós bugyit! :D) és láss csodát, egy jó hónapja már teljesen óvodatiszták is. Hallelujah.

Törtbőr

Tamás főhösünk ma borult egy embereset a biciklivel. Ám a fiút kemény fából faragtuk, szempillantás alatt talpon volt, megigazította a kalapját, leporolta a nadrágját, és már pattant is volna vissza a nyeregbe, mikor észrevette a tenyerén esett pici karcolást. Miután meggyőződött róla, hogy figyelem, drámaian felsóhajtott:
-'Isteneeem, eltörött a bőröm!'

Jófijúk tavasza

Még jócskán fagypont alatt ébredtek a reggelek, amikor megígértük a fiúknak, hogy amint igazán kitavaszodik, sokat süt a Napocska, nyílnak a virágok, röpködnek odakint a méhecskék, katicák, jávorszarvasok, no meg persze HA jófijúk, (magyarán: jó lenne ha órák hosszat gyurmáznának / festegetnének / olvasgatnának / sakkoznának kettecskén...hehehe...pedig csak arról álmodik a nyomor(ult szülő), hogy milyen kisimító-üdvözítő is volna, ha végre mindenki a saját ágyában töltene - urambocsá' aludna át  - egy-két éjszakát, csendben, mint a régi, szép időkben) akkor, és csakis akkor kapnak biciklit.  Azóta naponta előszedtek, hogy anya, akkor nyilatkozz, tavasz van-e, vagy sem?! Valószínűsítem, hogy a hosszú tél / a sok nemleges válaszom miatt már március elején elhatározták, hogy akkor ők kezükbe veszik a Tavasz sorsát. Így fordulhatott az elő, hogy a legsápadtabb napsugár láttán is 'Tavas van, tavas van!' üdvrivalgásban törtek ki. Egy-egy órányi napsütés, egy-két bátor méhecske / pillangó már elég volt ahhoz, hogy olyan mély és összetett konzekvenciákat vonjanak le a fiúk, hogy 'moszt kapok bísziklít, moszt kapok bísziklít!'   

Ha későre is, de egyértelműen kitavaszodott. A fiúknak is. Fiatalosan, üdén és bohón begurult az udvarba.   És azóta - mindketten, egyszerre - átaludtak egy (1) éjszakát:-). Ebben az évben ez már a... harmadik... talán. Jófijúk.

Ház kilátással

Ha tavasz, és napsütés, akkor ilyen gyönyörű előttünk a világ. Szeretem ezt a tavaszt.

Amúgy nem lehet betelni vele...regge', dé'be', este csodaszéprepp'.