Spária

Á.: - Hol voltatok fodrásznál?

T.: - A Teszkónál!

Á.: - A Teszkónál nincs fodrász, biztosan a Spárnál voltatok!

T.: - Nem! Én nem tudom az milyen ország!

Négyévesek!

Négy éve ilyenkor már túl voltunk egy rohanáson, hisz hajnali kettőkor "kopogtatni" kezdtetek. A kiszemelt kórház meg ötven kilométerre. Aztán mégsem rontottatok ajtóstól ebbe a különös világba, kicsit megvárattatok minket, jól megkínoztátok édesanyátokat - no meg engem is, de a kettő azért mégsem összehasonlítási alap - és 11.40 és 42-kor mindketten megérkeztetek! Szép, egészséges és imádni való srácok vagytok, azóta amióta csak közénk jöttetek, és maradjatok is közöttünk jó sokáig! Isten éltessen mindkettőtöket erőben és egészségben, a többi már úgyis magától jön, ha e kettő adott!

Zörej

Kiadós fogócska után a három kölök egy kupacban piheg, a négylábú kölök épp párnaként funkcionál.
Az idillt Levente méltatlankodó hangja zavarja meg:

- Anyaaa, mi zörög úgy ebben a kutyában?!?!?!

Göröngy, a rend éber őre

Göröngyös az út, ahol élünk...ööö...nézőpont kérdése. Épp egy jókora gödörbe huppan bele autónk kereke, Levente így nyugtázza:

"- Anya, ez egy fekvőlendől volt."

Végülis.

Lecsap a PETA

Teszkó, húspult, Levente csípőre tett kézzel, nem kevés élccel a hangjában:

L.: - Néni, ezeket az állatokat mélt öltétek meg?

N.:- Ezeket az állatokat azért tartják, hogy az embereknek legyen mit enniük! Biztosan te is szereted a finom pörköltet!?

L.: - NEM! Én állatvédő vagyok!

(Nem elég elkötelezett talán, mert valóban szereti.)