Épp a társas érintkezés alapjait magyarázom (újra, meg újra, és újra...) a két Mauglinak, miszerint 'Nem lököd fel, mert....! Nem pofozod fel, mert.....! Nem borítod ki a földre, mert....! Nem kened a falra, mert ....! Nem lépsz a lábára, mert....! DE HA már mégis elkövetted, ugye, hogy véletlen volt....és mindig bocsánatot kell kérni, mondd szépen, hogy bocsánat, ne haragudj!' Leventemógli meg se hallja, gyakorlatilag úgy rohan tovább, hogy a testvérét és a fregolit is fellöki. A robajra megtorpan, odarohan a fregolihoz, óvatosan föltámogatja, megsimítja, és ellágyult hangon suttogja: 'Bocánat!' Nincs az a fregoli a világon, amelyik nem bocsájtana meg.
szerda, február 24, 2010
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése