Ja...és úgy mellékesen beszélnek. Mind a kettő. Mondatokban. Magyarul. Félreértés ne essék, számomra kicsit sem mellékes / elhanyagolandó, hogy beszélnek, sőt, madarat lehet velem fogatni, de...mintha számukra lenne az. Ha szóbeliség, akkor még mindig inkább a saját, közös nyelvüket preferálják, de újabban gyakran megesik, hogy magyarra váltanak. Pl. almarágcsálás közben, Levente lassan, szabatosan, egymás után többször is elmondja, a kedvemért, hogy én is megértsem, hogy: "Anga, a'ma!" "Anga, a'ma!" Szalad Tamás is, kicsit türelmetlenebbül, hogy: "Anga, teee"! "Anga, teeeeee!". (Édesanyám, kérek szépen tejet!) A kedvenc, és egyben az egyre gyakrabban felröppenő mondatuk: Énííííííííííí!!! Éníííííííí!! (Én is!) Az én kedvencem: Anga, ibijé siháhá eee! A megfejtéseket a szerkesztőségbe várjuk.
csütörtök, szeptember 17, 2009
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Kedves CsodaFiúk! Egy számomra emlékezetes döbröntei bicajozás óta rendszeresen olvasok itt Rólatok. Nem tudom, hogy történt, de egyszer csak bekúszott a mindennapjaimba ez a blog. Anga írásai és képei mindig mosolyt csalnak az arcomra. A találós kérdésen gondolkodtam, de csak részeredményem van: "Anya, ..... vonat elment." Az "ibijé" szó fordításán még töröm a buksimat. Puszi: Detti
Kedves Bernadett, bicajozhatnátok erre gyakrabban, ami azt illeti. A hiányos megfejtés tökéletes. Ibijét nincs is igazán honnan tudnotok, mert eddig csak I. formában utaltam rá. Engedelmével lesz egy külön fotó róla, mert megérdemli:). Ölelünk, a szerkesztőség.
Megjegyzés küldése