...de minimum kettő...
A nap 24+1 órájában legalább 27 angyal kell, hogy őrt álljon mellettük, felettük, alattuk. A mai ebédet pl. a legújabb hajmeresztő hozzáállásuk után csak heves szívdobogások és befele-sűrű-hálálkodások közepette voltam képes levezényelni. Neeeem, nem ettek meg extra adag főzeléket, repetáért visítva, hanem a becsatolt székekből(!) szó szerint hozzáálltak volna az ebédhez. 123 másodperc alatt, míg a főzelékük élvezhető hőmérsékletre melegedett, én meg közben a desszerttel tüsténkedtem, mindketten kiszabadították magukat a hámokból és FÖLÁLLTAK, és ÁLLDOGÁLTAK, és vigyorogtak az etetőszékekben! Szóval...huhhh...angyalaink, mindahány, nagyon jó szolgálatot tesztek, köszönjük! De tényleg.
szerda, október 08, 2008
Twéniszévön éndzsől...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
:))) Jaj. Nekem volt olyan, hogy láttam, ahogy zuhan kifele a kiságyból, mert annyira felkapaszkodott és kihajolt a kis korláton vagymin, és bármennyire rohantam - meg persze le is bénultam egy pillanatra - már nem tudtam elkapni. Így lett egyik lányunk fejreesett gyerek, de nem látszik rajta. Biztos ott is volt egy angyal, a földön, és így puhára esett, vagy nem tudom...
Biztos volt. Felettük, mellettük, alattuk, különben el nem tudom képzelni...:)
Megjegyzés küldése