Nemjóanya & csemetéi

Azzal kezdeném, hogy irgumburgum; mert kéremszépen, milyen anya az ilyen...?! Vannak neki persze érdemei, a világért sem akarom őket tagadni, mert ugye nem sok embert ismerek aki:
- ekkora angyali türelemmel ülne le a földre negyedóránként, hogy két darab kíváncsi baba lökdösődve tolasson az ölébe, és követelőző hadonászással nyomja a kezébe a körültekintéssel kiválasztott könyvet, hogy aznap századik alkalommal is végiglapozzák és elmutogassák egymásnak (hogy melyik ott a rozmár, a kalap, a rókakoma meg ilyesmik);
- ezredszerre is beletörődő mosollyal fogadná el két darab felfedező baba diadalmas fújtatását, ami azt jelzi, hogy megint sikerült kinyitni a fiókot és/vagy ajtót, és mögötte bizony kincs rejlik (úgy mint: elraktározott pelenka, kivasalt ingek, egymásba illesztett edények, megmenekített cédék), amit célszerű sürgősen újfent kipakolni, minél apróbb különálló darabokra szedni és tüzetesen szemrevételezni, esetleg az akció végeztével a helyükre bemászni;
- mindig töretlen reménykedéssel lapátolná két darab fintorgó baba pofijába a huszadik kanál sajtosbrokkolit is, miután az tizediket követően az összes egyre távolabb landolt a rendeltetési helyétől (ide ni: tenyér, tesó tenyere, gallér, tesó gallérja, etetőszék karfája, tesó etetőszékének karfája, Zanya teljes ruházata, konyha padlója öt négyzetméteres körzetben);
- ilyen derűs nyugalommal venné tudomásul két darab huncut baba határfeszegetési kísérleteit, miszerint a kődarab/hamu/papírlap/homok/száraz falevél szájba tömködése a rossz íz és fura állag ellenére is kifizetődő móka, mert ellenállhatatlanul vicces a felnőttek szörnyülködése (fúj-needdmeg-köpdki-mivanaszádban-nemszabad-fúj);
- ennyire fegyelmezetten feküdne végig minden este a gyerekszoba padlóján, hogy két darab örökmozgó baba, az esti rituálé nevében, kedvére felmászhasson az ölébe lovaglási szándékkal, a hasára dögönyözés céljából, a fejére hogy elérje a polcra pakolt popsikrémet, az összes végtagjára, csak mert útban vannak;
- végtelenül kitartóan és szeretgetésre készen kelne fel rossz álmot űzni a sokadik kialvatlan éjszakáján is, hogy egy darab, (képzeletbeli szörnyűségek által felriasztott és ijesztő sötétség által ébrentartott) baba se gondolja azt, hogy nem érdemel jókis puha öleléseket csak azért mert kitépte tesó kezéből a kedvenc könyvét, kirámolta a ruhásszekrényt, nem evett, kavicsot evett, túlzott igyekezetében megrugdosta Zanya jobb veséjét.

Rendben, belátom, hogy talán mégsem kifejezetten rossz anya, de olyan moderáltan nemjóanya - ezt fenntartom. Mert például nem tapasztalható részéről egy csöppnyi rajongótábor illetve utókor felé irányuló segítő szándék sem azügyben, hogy mivel is foglalatoskodik a mindennapokban egy aranyhajú és nagyonkékszemű egyéves fiúgyermek, ha véletlenül iker és történetesen épp a CsodaFiúk duó tagja. Úgyhogy legjobb tudásomat és minden emlékezőtehetségemet bevetve, megpróbálom összegyűjtögetni az elmúlt hétvége alatt megélt rácsodálkozós pillanatokat, mert szétvet a kereszt-büszkeség, azért.
- Lelkesedését vagy óhaját (valamit meg szeretne nézni, valahova menni szeretne) mély, hosszú sóhajtásokkal jelzi.
- Hangeffektussal és mozdulatokkal mutatja, hogy hogyan csinál az éhes oroszlán ("Hrrrá!" + karmok) meg a sasmadár ("Sssss-sssss" + szárnycsapások).
- Kérésre megkeresi a babát és megmutatja rajta, hogy hogyan eszik: mini cumisüveg szájba illeszt, majd folyamat elmagyaráz (Szájmozdulat + cuppogós "Ppp-ppp").
- "Integess!" kérésre (hangsúlyoznám, hogy nem ám holmi pá-pá meg táj-táj felszólításra) kézmozdulatokkal elköszön.
- "Jaj, de szép vagy!" dicséretre szőke kobakot oldalra dönt, vállhoz szorít és szégyenlős mosollyal bebizonyít.
- Saját fejlesztésű jeleket használ: evés (lásd fent), tiltakozás (orrgyűrögetős grimasz, előrenyújtott kezek, egyik lefele fordított tenyérrel a másik kézfej ismételt lesöprögetése), valamit kér/megfogna (O-alakú szájcsücsörítés).
- Ha autót lát, lelkes sóhajok kíséretében irányt belövi, céleszköz felé őrült iramban elindul, és "O-o-o" felkiáltással azt megnevezi (közvetlenül ezután minden elérhető alkatrészét egyenként végigsimogatja, mosóporgyártók határtalan örömére); mindezt a nap folyamán látott minden egyes autó esetében.
- Megmutatja hogy hol van: ablak, fülbevaló, kályha, fürdőszoba, lámpa (különös tekintettel az autókon található példányokra), plafonra rögzített angyal, falról lógó kép, az "okos feje"; fotón megtalálja: baba, szem és szemüveg, virág, napocska, bácsi, cica (a macskafélék családjának minden tagja ez, de az oroszlán az esetek nagyrészében éhesnek minősíttetik , ezért a fennebb részletezett módon ordít).
- Mondogatott szavakat a nemjóanya már említett egy régebbi posztban, én azokon kívül még egyet hallottam: "dí", vagyis dió.
- Imádja a könyveket, csak a szó említésébe kerül, és máris félbehagy bármilyen érdekfeszítő tevékenységet, rohan, gondosan szelektál, hozza, akármilyen akadályon át- és felmászik ölbe, és elégedett sóhajjal várja hogy kezdődjön a dolog. (Valamiféle könyvtáros-gén lehet vagymi, za-bál-ni-va-ló!)
Vannak még dolgaik amik nem jutnak most eszembe (majd kiegészítgetek ha beugranak), és nyilván olyanok is, amiket nem sikerült belesűríteni a négy napunkba – remélhetőleg a Zanya kellőképpen megszégyelli magát és ezután bőírásúbb lesz; azt meg szándékosan nem írtam oda, hogy melyik tartozik mindkettőjükhöz és melyik csak egyiké, mert nagyon hamar tanulnak egymástól, úgyhogy sokszor cserélgetik ki egymás közt a gyakran használtakat.

Képek is lesznek hamarost.