Addig is amíg a Zanya felrakja a tegnap délután készített aluszós fotókat (ééédesek), alátámasztom múltkori kijelentésemet, miszerint a könyvszeretet az egy ilyen öröklődős dolog. Genetika terén nálam képzettebb okosak valószínűleg cáfolnák azt, hogy a hajlam vér útján továbbadható, de nekem erős gyanúim vannak... A fenti jelenet óránként legalább háromszor teljesen spontán módon beindul, de a "Hol a könyv?" vagy "Olvasunk?" kérdésekkel az ismétlések száma gyakorlatilag annyira fokozható, hogy a tevékenység akár egésznapos maratonná nyúlhat.
csütörtök, október 16, 2008
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése