Enni, vagy nem enni?

Közben volt egy gyors védőnői / orvosi vizit is, és...aggódom kicsit. Műszer szerint mindkét gyerekem fogyott. Nem keveset. Szóval mégsem vesszőparipa a hónapok óta lovagolt 'nem esznek eleget'. Igazából mindent esznek, de semmiből sem eleget, és semmit sem igazán jó étvággyal, kivéve a reggeli és esti tej(gríz)pépet...miért is ne, a reggeli pépadagtól ezennel el is tanácsoltak, merthogy az csak csemege. Helyette legyen tápszer. Szerinte. Szerintem fele annyira tömény és laktató, és fele annyi mennyiséget ha megesznek majd belőle. Ebédből (nagyjából ugyanazt kanalazgatjuk nekik amit mi is, vagy bébiétel házikosztosítva) ha jól esznek, akkor viszont a következő étkezéshez való hozzáállás máris csapnivaló, és így tovább. Azért aggódom csak kicsit, mert ahányszor rátették a tündérbékákat a mérlegre, mindig - kevesebbet ugyan, de - mást mutatott a kijelző. A súlypont ugye, hümmögött ama nő, meg hát tény, hogy nem arról híresek a porontyaim, hogy kibírnak 10 másodpercet szépen, egy helyben. Azon, hogy hosszilag is "összement" Levente ( 3 cm-rel rövidebbnek mérte, mint egy hónappal ezelőtt) viszont jót mosolyogtam:). Szóval hízókúrára fogta őket sok szénhidráttal (kenyér, piskóta, tésztafélék, felvágottak, már vártam mikor dobja be a csokit, azon se lepődtem volna meg:D!!!) Dokibácsi most is kedves-laza volt, szerinte még most sem indokolt nekik étvágygerjesztő, nekem aggódni, hiszen nem látjuk, hogy mindkét gyerek állandóan mozog, megy, szalad. (Tényleg.) Jön a jövő héten mázsálni, és ha akkor sem törnek az ég felé a mutatók, talán...