Február

vége felé közeledve az én két kis örökmozgóm napközben 1-2 órácskát ha alszik, azt is felváltva.
Gondolom valami titkos paktumot kötöttek, amelynek a lényegét egy mondatban össze is lehetne foglalni 'Zanyánk csak a miénk'. Súlyuknál, hosszuknál csak az egójuk, és az eszük gyarapodik gyorsabban, örvendés van. Én meg komoly leckéket veszek nap mint nap logisztikából, managementből, teatrológiából, (tömeg)pszichológiából, pedagógiából, drámapedagógiára szakosodva:). Azért cserélnék néha egy bizonyos hindu istenséggel. Imádat az adott, oda-vissza...csak a négy / hat / nyolc karját irigylem néha:).
Gasztronómia: nem mérhető mennyiségű anyatej szopizása után (jelzem, hogy ez már mindenkinek csak egy kis +komfortérzetét adó /- fenntartandó alibi-szopizás) cca 150- 180 ml Humana a fejadag egy étkezésnél, néhány napja meg tejpéppel is megtoldjuk a vacsoráikat. Azóta mindenki elégedett, mindenki többet alszik, és egyértelműen mosolygósabbak a reggelek. A sütőtököt meg a répapürét kóstolták, úgy tűnik, hogy az előbbit szeretik is.
 (Záradék és egyben memento a szoptatás margójára: nem kis bánatomra, február végén Tamás már egyáltalán nem hajlandó, Levente farkaséhesen, 2-3 percet ha szopizik, pontosabban próbákozik:(.  Szegénykém...kemény munkával is csak néhány cseppet bír kipréselni,  jogosan mérges, és csalódott....:(. Azért én még étkezések előtt felkínálom nekik a lehetőséget. No meg a sok / több fajta / tejfakasztó teakeverékből főzött, naponta literszámra elfogyasztott teának is adok még egy, aztán még egy, aztán még .... lehetőséget, hogy tegye a dolgát.
 Igazából meg szív szakad... mert még fél évesek sincsenek, de máris 'lezárult egy korszak'... az í-g-y összebújt, elmondhatatlanul  szép és meghitt órák, (ahogy csak édesanya lehet gyermekével, számomra az eddig megélt anyai érzések közül ez egyben alap és a leggyönyörűbb)....placebók és társaik...
Isten veletek :(! )