Van olyan vidék...

Elsőre mindig jól meglepődöm, ha kiderül, hogy ismeretlen emberek is rendszeresen és szívesen olvasnak, hiszen ez itt egy személyes és eléggé csapongó gyerekblog, és ugyan nyomokban némi egot is tartalmaz, de érdekközösségtől, hírveréstől és bandázástól mentes. Magunknak, barátoknak. Ennyi, nem több, nem kevesebb. Másodjára aztán mindig jön a felismerés, hogy mindez nem véletlen. Nem lehet véletlen, hogy olyan emberek járnak ide vissza, akik szeretik a régi fényképeket, és képesek lennének valami forró, nyári éjszakán teleplakátolni Palermo utcáit a legutolsó harcos verseivel. Örvendek, ha egy ilyen ember szívesen olvas. Tőle megtisztelő a kreatív-blogger díj.

Ami a vándordíj szabályait illeti, önkényesen rendbontó leszek. Megköszönöm, kiteszem, mindenkinek szívből ajánlom, hogy barangolja be ezt a gyönyörű vidéket, sőt...rendhagyó módon még abba is belemegyek, hogy felfedem hét titkomat, de nem adom tovább senkinek. Akinek esetleg tetszik a játék, egyszerűen fogja és vigye, köszönet-linkelés-ajánlás nélkül...szabadon, vagy ahogy tetszik.

 Hivatalos verzió:

1. Meg kell köszönni.
2. A logót ki kell tenni a blogomba.
3. Be kell linkelnem, akitől kaptam.
4. Tovább kell adnom 7 embernek.
5. Be kell linkelnem őket.
6. Megjegyzést kell hagyni náluk.
7. El kell árulnom magamról 7 dolgot

        A.verzió, csak kicsit másképpen:

1. Köszönöm, hogy van ilyen vidék
2. Mint két tojás, úgy hasonlítunk ezen a képen
3. Érdemes itt elidőzni...én helyenként teljesen elvarázsolódtam
4. Vegyétek, vigyétek
5. Hétlinkalak
6. Csak ha előbb jelentkezik hét link alak
7. Ajajj...hét(pecsétes)titkok
   
   
   1. hát akkor kezdem egy vallomással: egy igazi link alak vagyok...balkezes.

2. gyakran kétbalkezes

3. I. i. sz. (ikres időszámításunk szerint ) mintha négybalkezes...jó...ez csak vicc volt, nem számít be a hét közé

3. elméletben jobb vagyok, mint bármi másban

4. havonta legalább egyszer arra  a szilárd elhatározásra jutok, hogy akkor most nem írom többé ezt a blogot, pont, de hát itt vannak nekünk ezek a fiúk, akik naponta többször mondanak / tesznek valami meghatót, vicceset...nehéz így hű maradni a blogos elhatározásaimhoz

5. meg aztán nem tudom szavakba foglalni mennyire boldog lennék, ha a csodából is, de előkerülne egy megsárgult, régi füzetecske, benne néhány bejegyzés, hogy. 1980. aug. 11. ' a kis A. ma egész délelőtt sírt, mert csúnyán nézett rá a kakas'....igen, ennyi...bármi...mondjuk az apám tollából...

6. szeretném ha lenne egy sajátNapló, mondjuk olasz nyelven, és lenne benne sok fénykép mindenféle felhőkről és lámpákról

7. nem beszélek olaszul, de szeretek felhőket fényképezni. Lámpákat is.

Ráadás-szeretemek:  versek, abszurd, irónia, intimitás, szomorúfűz, vízcsobogás, ázott moha, langyos kenyér- és a könyvek illata, na meg a megkarcolt grapefruité...ja...és a szabógallér leves, ahogy nagymamám tudta csak elkészíteni.