Távol mindenkitől

Ilyen messze még sosem voltatok! Hiányoztok is, majd pusztulunk bele, bár édesanyátok szerintem túl van már, a majd-on. Én sem tudom tartani a lelket benne, csak a menetrend, a maga érzéketlen valóságával képes erre. Ez maga a beletörődés, hisz tudat alatt olyan elemi erők munkálnak, ami még az immunrendszerét is kikezdte. No volt ilyenje már máskor is, csak később jött, és enyhébb arcát mutatta. Így fog eltelni az a hároméjszaka - amit még aludni kell -, hogy kicsi kezeitekkel megfoghassátok arcunkat, mi pedig megölelhessünk titeket! Nehéz három éjszaka vár ránk! Addig is, csókolunk benneteket mítoszok földjéről, tengerek kékjéből, az áthidalhatatlan messzi távolból. Legyetek kicsit rosszak a maminak is, ne csak bennünket tüntesetek ki ebbéli tulajdonságotokkal!