Ikrek könyve

Tamás jelenlétében még véletlenül sem szabad kiejteni egy mondaton belül azt, hogy ikrek / ikres és könyv. Ha netalán mégis, akkor ne lepődjön meg senki, hogy Tamás Dániel fölpattan, mint akit kígyó mart meg, rohan a hálószobaajtónkhoz (ami hetek óta szigorúan kulcsra zárt, de ez más történet) és szó szerint tombol az ajtóban. Csapkodja az ajtót, sír, könyörög, 'krek'ezik esdeklő hangon. Nem az ikertestvérét tartjuk zárt ajtó mögött, ennél sokkal prózaibb az oka kis Tamásunk tombolásának. Nagyon jól tudja, hogy ott a szobában van elzárva egy másik ajtó mögé az én ikres könyvem, ami történetesen hónapok óta az ő legkedvencebb olvasmánya:-D. Eddig még rendben is lenne a dolog, mert hát ízlések és pofonok ugye, felőlem egy másfélévesnek is lehet ez a kedvenc könyve, és ha hármasban vagyunk, akkor gyönyörűen végiglapozza, sőt, pörgeti a lapokat, nézegeti, kommentálja a látottakat, de abban a percben, amint magára marad a könyvvel, elkezdi tépdesni, nyálazni. Leventének is volt egy nagy kedvence, a Larousse féle Titkos társaságok, de ő - látszólag - beletörődött, hogy az tiltólistára került...de az is lehet, hogy csak az olvasottak érnek benne, és készül valamire. Lassan egyetlen egy (saját) könyvük sem ép, és a leglehetetlenebb helyeken is állandóan találok apró papírfecniket, de a könyvszeretetük és a finommotorikájuk pl. egészen kivételes:).