Mutogat a komód tetejére menekített kacatok és Tabuk felé, utána meg a mellkasát csapkodja. A Gyengébb kedvéért még kétszer, és egyre követelőzőbben elismétli ezt a mozdulatsort... . Végre a Zannya is megérti, hogy mit is akar: a rendeltetésszerűen soha nem használt, de izgalmas csíptetővel ellátott cumit szeretné a ruhájára aplikáltatni! Szó szót követ, cselekszem végre, a tábornok úr peckesen, elégedetten masírozik körbe a mellkasán csörgő érdemkereszttel...khm...-cumival, én meg repesek a felismeréstől, hogy ikreim (most éppen) Tamás fele összetett mondatokban mutogat hozzám, én meg végre valahára értettem is minden egyes szavát. Öröm volt beszélgetni vele.
szombat, október 04, 2008
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése