Kritikuszomor

Olvasgatok virtuálban, gyerekügyileg, és annak ellenére, hogy igencsak szelektálok, és fórumokra csak kivételes esetekben, nyomós okkal és keresőkérdéssel tévedek (Felnő-e a gyerek csak kölesgolyón???...csak viccelek!:), mégis találkozom olyan 'tartalmakkal' is, hogy legszívesebben pszichológushoz küldeném az érte felelős megmondóembert. Azt mondja Okoska, hogy bizony ő ismer egy(!) éves gyereket, aki - szó szerint - g-o-n-o-s-z, főállásban vagy üvölt, vagy szándékosan és perverz örömmel bántja a többieket. Valóságos kis szörnyeteg na, míg a saját / a másik egy éves egy földre szállt angyal, maga a megtestesült báj, kellem és intelligencia. Nos, nekem is tisztem és szerencsém két különböző vérmérsékletű gyerek anyjának lenni, a kettő közül talán az egyik fizikailag erősebb is, határozottabb is, öntörvényűbb is, így 13 hónaposan, és nyilván vannak nézeteltérések közöttük is szép számmal, de emberek, amiatt, hogy az e-g-y éves Márkika olykor kitépi Bencuska kezéből a kislapátot levonni olyan messzemenő következtetéseket, miszerint a ded az ördög fattya, és megbélyegezni vele ilyen zsenge korú gyerekeket, hááát...szerintem bunkóság. Feltételezem, hogy ezeknek a virtuál, orcátlan embereknek igazából nincsen megalapozott fogalmuk a gyereknevelésről, aranyhaltartásról, egyáltalán bárminemű komolyabb felelősségről, és ez a jobbik eset. Számba se kell venni őket. Viszont ha kedvesanyuka / kedvesrokon valóban meg van győződve róla, hogy Bencuskája egy ártatlan kisangyal, míg a szomszéd Márkikája egy erőszakos sátánfajzat, aki arra született, hogy az ő, és a környék gyerekeinek sorsát megkeserítse, és mindezt habzó szájjal szétfröcsögi a publikus játszó- és szájbertereken, na az a súlyosabb. Az foglaljon le egy mihamarabbi időpontot valami jó pszichiáternél. Ha időben lép, talán elég lesz csak magának. Tiszta szerencse, hogy nem olvasnak bennünket az illetékesek, mert most én lennék az ördög ügyvédje, az ikrek meg nyilván az ördöggel cimborálnak. Az egyik legalábbis:). Semmi okom rá igazából, ingem sem, (bár velünk is megtörtént, hogy vontak le kemény általánosításokat némely emberek) de azért kicsit mégis fáj a szívem. Nem, nem a buta, sekélyes viselkedési normák és előítéletek miatt,(sekélyes, buta emberek is voltak, lesznek, és hát találkozunk is velük, lépten-nyomon) hanem az 1éves 'Márkikákért', a billog miatt. Bár őket ilyenkor leköti a megkaparintott cigarettacsikk, és egészen biztos, hogy ilyen korban még nem az otthon tanult viselkedésminták munkálnak bennük, tehát igazából a 'Bencuskákért' kellene aggódni...az előttük álló minta, és következményeik miatt.