Aki azt állítja /hiszi, hogy általában a kisgyerekükkel otthon maradó anyák a büfiztetés-pelenka-homokozólapát által behatárolt fölöttébb lehangoló és unalmas világban, szürke falak közé rekesztve tengetik mindennapjaikat, azt itt kérem szépen: jöjjön, és legyen a vendégünk egy-két napig! Nem, nem hiszem, hogy csak mi lennénk a kivételek...és nem, nem fogok (gazdaság-/szoc-.)politizálni. Helyette viszont szolgálhatunk egy kis hétköznapi - drámai fordulatú, de végül is heppiend -valóságshóval:). Dupla adag valósággal, és kevés sóval. Na szóval...péntek esténk is csak egy vidám, felfedezős, telepes macskákkal ismerkedős szürkületnek indult, a legnagyobb dráma amit a szülők el tudtak képzelni, az annyi volt, hogy az ikrek esetleg összeverekednek SzürkeMacskával, és maximum lesz egy kis nyávogás mindhárom részről:). Erre meg leleményes eleven Leventém egy hirtelen, meglepő fordulattal hoppon hagyta a kíváncsi macskát, és az operatőr mellett el- és a képből kiiszkolva diadalittasan emelte a magasba a fűben aljasan meglapuló, apró, körtelétől ragadós kést. Mielőtt bárki gyermekvédelmis ombucmanért sikoltozna: nem, nem hányódnak nálunk kések mindenfele, elszórva a fűben. Kivételesen a Zapjuk tolta oda mellém körtecsemege után, meg amúgy sem találnák meg a fűben, meg hát ott vagyunk mi is... . Megtalálta. Az olvadozó operatőrt / az idillikus képsort hirtelen éles, drámai kiabálás zavarta meg, de a delikvenst még időben ártalmatlanná tették, így sikerült elhárítani egy esetleges, Kékfénybe is beillő jelenetet. Basszuskulcs! Huhhh! Khhm...és titkon abban is bíztunk, hogy ugye a szelíd, szerény, óvatos duhaj Leventénk lesz az aki, majd szükség esetén mérsékeli, csillapítja, rábírja a jóra őserejű másik felét :).
'You may say I am a dreamer, but I am not the only one...'
2 megjegyzés:
:)))
Már vagy tíz perce ezen nevetgélek. :)))
Jó kis akciófilm.:)
Megjegyzés küldése