A legutolsó salto mortale a la' Levente bejátszás után úgy döntöttünk, hogy most kis ideig nem sokkoljuk édesanyánkat, illetve a (baba)naplónkat (gyanútlanul) lapozókat. Kínoznak ugyan holmi csontocskák, de általában jó képet vágunk a Zélethez:). Most, hogy picit tágasabb rezervátumba dugtak bennünket, talán megbarátkozunk a korlátokkal is. Ideig és óráig, nem tovább. A rácsok amúgy kiválóan alkalmasak ínymasszírozásra is...meg hát annyi bohócot találni rácson innen, rácson túl...
szombat, március 15, 2008
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése