A látszat ikerített Örömeink esetén is tud csalni, hiszen nem is annyira egyformák a kisfiúk. Sőt. Vannak ugyan szélsőséges esetek, mikor nekem is olyannyira, mint két borsószem, és összetévesztem őket.
Lássuk csak: hajnali 5 órakor a gyerek-szülő kapcsolat még intenzívebb ápolgatása végett egyikük az apja hathatós segítségével átkéreti magát a szobánkba. Félálomban átölelem, na de melyiket is? Másik klasszikus példánk, mikor télvíz idején csak a szemük meg a pici gombnyi orruk látszik ki a bugyorból, és nem én bugyoláltam be őket. Bevallom töredelmesen: megesett, hogy ilyen esetekben én is összetévesztettem már őket, bezony. Mostanság ismerőseinknek - többnyire - sikerül saját nevén nevezi a kiszemelt gyereket. Persze, csak ha egyszerre látják mindkettőt :).
Apropó, jelek: Leventém csodálatos, bíbor térképecskéje állítólag el fog tűnni:(. Meggyőztek a szakik, hogy jobb lesz majd neki nélküle. Pedig különlegesen szépséges, és nem is vele egyszerre született, hanem kb. két hetes kora körül, csak úgy, hirtelen a helyén volt:). Tamásnak viszont kedd reggelre megjelent az első, halovány anyajegye:). Anya szemei előtt is.
Hééé, ti nagyok?! Most ez nem komolyan ugyan, de tényleg azt hiszi, hogy csak így rámtámaszkodhat, miközben...???
Na, megülj csak!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése