Naplónk átköltözik az ördögfiókák.blogspot.com - aktualizált - oldalra:). Büszkeszülők is kénytelenek módosítani a 'jajezekcsakállandóannevetgélneknaccerűeneljátszanakegésznaptündérekbündérek' című áradozásokat a repertoárból. Most valami ilyesmiben gondolkodunk 'kiszsarnoksárkányfiakegésznapcsakéskizárólagölbenakarnaklenni...'. Pont. Talán a tapasztalt, gyakorló anyák emlékeznek még, hogy egy ilyen pici emberpalánta is mire nem képes ezen eszményi állapot elérése / fenntartása végett. Én egy igazi stratéga és erőművész leszek... idővel, kettővel. Lelki szemeim előtt látom magunk: egy-két év és 2x16 kilónyi gyerek csüng rajtam... nem éppen szótlanul:). Csapó! No, de igazán nem panaszkodhatom, méltányosak végülis, hiszen volt már olyan, hogy nem egyszerre ordítottak:). Az sem egy utolsó szempont, hogy a sok mókázástól estére kellemesen elfáradunk, és...édesdeden átalusszuk az éjszakát. Kicsik, Nagyok.
hétfő, február 04, 2008
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Tudod, szerintem azért van két kezünk, hogy jó legyen az ikres anyukáknak. Minden kézbe egy baba. :) Nagyon kis drágák...El nem tudom képzelni, hogy boldogulsz velük. Nekem egyszer volt egy mélypontom, egy pillanatra: a harmadik lányunk születése után ültem a földön, mind a három sírt, és én is persze... akkor tényleg azt hittem, hogy én túl kevés vagyok ehhez, de aztán mégis itt vagyunk.:)
Köszönöm.
Megjegyzés küldése