szerda, január 09, 2008

"Taknyosul, okosul..."

A fenti címszó egyik illusztris ősötök szavajárása volt Nátha dúlásának idején. A szentencia értelmében, ugye, nem kellene ennyire elkeserednem, hogy nem múlik a náthátok...hiszen ti most tulajdonképpen látványosan nagyon okosodtok. Nem mintha kételkedtem volna benne, és nem venném észre nap mint nap, csak nem tudtam, hogy az észbeli képességek fejlődésének ilyesfajta, külső jelei is lehetnek. Kicsit nyugodtabb vagyok, mi tagadás!? Már csak azt remélem, hogy mindez felnőttekre is érvényes, és akkor édesanyátok is már jó két hete nagyon okosodik! A szóban forgó nagy elődről meg Apa bizonyára sokat mesél majd, csak okosodjatok még egy kicsit :). Meg kell adni, azért férfiasan viselitek a betegséget, csak egy kicsit nyugtalanabbak vagytok. Kicsit követelőzőbbek, odabújósabbak, étvágyatok picit megcsappant. Mosolyotok viszont a régi, a mindenkit megbabonázó! Még nagyobb gyönyörűségünkre és derülésünkre, újabban meg is beszélitek a világ dolgait. Íme, egy elkapott párbeszéd, saját értelmezésre:

Levente: hööö hőőőőő heeeee hööö
Tamás: heeee heee höööö hőőő
Jut eszembe még egy babablogilag is fontos mozzanat életetekben: mindketten megfordultok hasról hátra!!! Ezután a határ a csillagos ég, mondjuk az Ikrek :)!

2 megjegyzés:

Estsanatlehi írta...

Olyan jó látni, hogy önálló életre kelt(etek) a blog(gal), és már nem én okoskodok látatlanban. :) ÉS olyan jó babokat olvasni... meg nézni... - apropó nézés, tippelek megintcsak, mert ide a kommentbe rejtve hátha nem derül ki, ha újfent elszúrom... és mert bátor vagyok, azért.
Szóval: a nagy kalap eltűnt gomba az Levente, a részeg seriff az Tamás. Naaa...?

airámanna írta...

Bátraké a szerencse!