Ó, valóságos Mary Poppins voltam ma, büszke vagyok magamra, és főleg rátok, mert segítettetek hogy egyáltalán ne igazolódjon be a régi félelmem, hogy teljességgel alkalmatlan vagyok az anyai szerepre - én megbírkóztam a kétszeres kihívással, ti megbírkóztatok velem; tökjó dolgok a kisbabák. A felfedezés leginkább szüleitek rendkívüli bátorságának köszönhető, akik úgy mertek dönteni, hogy néhány órára (nem sok-néhány, igazából alig kicsit több mint három) legyek babies-sitter vagy hogy van ennek a több-babos számlálása. Hát, nagyon jól szórakoztunk együtt végig, játszodtunk, táncoltunk, énekeltünk, beszélgettünk, és rengeteget nevettünk.
Egy dolog volt amit nem annyira szerettem, és amiért nem szívesen csinálnám meg nektek az apátok által megrendelt kislányikerpárt... :) Most értettem meg, hogy milyen nehéz lehet édesanyátoknak egyensúlyban tartani a szeretgetéseit, hogy mindketten egyformán kapjatok belőle, úgy ahogy midkettőtöknek egyformán akar adni - de ahhoz, hogy ezt egyszerre oldja meg, sajnos legalább négy kéz kellene. Ti annyira tökéletesen egyformák vagytok, egyformán gyönyörűek, egyformán kedvesek, egyformán mosolygósak, egyformán ezerarcúak... szóval én bevallom, hogy végig lelkiismeretfurdalásosan tettelek-vettelek, karba fel, karból le, miközben egyikőtökkel ölelőztem, a másik minél több simit kapott, és persze így is van ez rendjén, de nem egyszerű kivitelezni.
Most meg megmutatlak együtt is, mert a mai nap második felfedezése az volt, hogy mennyire ijesztően hasonlítotok, sokkal jobban mint picibb korotokban; jó, tudom hogy ez az egypetéjű ikrek dolga, de akkor is fantasztikus látni, hogy például nem csak az arcotok meg a kis testetek összetéveszthető, hanem ugyanolyanok a gesztusaitok és ugyanazok a kedvenc fekvőpozícióitok, és annyira egyszerre végzitek ugyanazokat a mozdulatokat, hogy a kiságyaitok között állva konkrétan szürreális élmény, hogy a tükörképnek tűnő másik oldal valóban létezik.
Ez amúgy elég zsúfolt nap volt, sétáltunk egyet kint is, és elmentük a szomszéd faluba mamátokat-látogatni; nagyon csinosak voltatok a kis fülesbundácskákban:
P.S. Csodaszép helyen laktok, ha még nem mondtam volna. Pali ma elvitt engem egy jó hosszú természetjárásra; igazi "Téli berek" hangulata volt a csendes és havas tájnak, és láttunk egy szarvasmamát is békésen ebédelni a kis- meg a nagylányával; mutatom:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése