Képzeljétek, ha minden jól megy, pont egy hét múlva már Ani közelében ébredek! Meglepetést tervezek ugyanis a szülinapjára - remélhetőleg ugyanolyan jót, amilyent ő talált ki nekem a tavaly az enyémre. Hogy biztosan titokban maradjon a dolog, és ne szólja el magát véletlenül, Palit csak jövő hét közepén hívom fel, vagyis minél később, és lehetőleg olyankor mikor nincsenek együtt. Elmondom neki, hogy csütörtökön délben vonatra ülök, és munka utáni hazamenés helyett jöjjön ki értem az állomásra és juj, milyen jó lesz, mikor hazamegyünk és ott lesz az Annácskahbékah és két napig csak pletykálunk és mesélünk és traccsolunk mindenféle butaságról - meg nembutaságról (pl. rólatok).
Ajándékok is leszenk, jut eszembe. Az egyik real-ajándéka az lesz, hogy felveszek neki néhány igazánjó filmet, hogy mikor már rettenetesen nagyra nőttök a pocakjában és alig tud majd mozogni, és egyre inkább el kell terelni a gondolatait arról, hogy milyen szívesen találkozna veletek végre, akkor legyen mivel szórakoznia. Jó ötlet, nem? Majd ha meglesztek, mindenféle további jó ötletet fogunk kitalálni neki minden szülinapra meg minden anyáknapjára, és mindig bőgni fog tőlük (létezik jófajta bőgés is, majd meglátjátok, bár azt inkább nők művelik); amúgy csak nagyon ritkán szokott, de majd most pótolunk, mert ragacsos amerikai filmeken felnőtt csajszi vagyok, ti meg partnerek lesztek a dologban.
Lesz egy virtuál-ajándéka is: ez a blog - reméljük a döbröntei polgármester vagyki művel egy csodát, és hamarosan nálatok is lesz Internet, úgyhogy mikor nem kínozzátok halálra alvatlanságilag, akkor majd ő folytatja a csodatörténetet helyettem, a babablog ugyanis rettentően trendi dolog manapság.
Egyébként ami a címben van, az az a kifejezés (továbbá: bizsergető érzés is tartozik hozzá), amivel az ilyen nattyonjó dolgokra készülni kell; majd megtanítalak erre is jól. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése