2008.Március.31.

Nyári időszámítás és a csoki ízű...

Kellenek a tegnapihoz hasonló éjszakába hosszan beleordítós esték ahhoz, hogy igazán értékeljük milyen áldott jó kisfiaink vannak, úgy általában:). Nem általában meg nem piszkáljuk minden héten az időszámításunkat, és egyhamar nem kapnak csokis tejpépet estére, az egyszer szent:). Tiltólistaaa induul!!! A nyári időszámítás használata maradhat...nagyvonalú vagyok, de nektek ezt nem kell magyaráznom:).

Top 5

'...things NOT to say to a mom of twins...

5. Which one's your favorite?

4. I guess you're done now.

3. Better you than me!

2. Are they "natural?"

1. double trouble'

Forrás: itt pl.

P.S.: végülis mondani lehet...:)

Nap mint nap

Azt hiszem valami határkőféleséghez közeledünk: még annyira ösztönlények, de ugyanakkor minden nap elteltével egyre közelebb kerülnek a felemelkedéshez:). Mindez nem csupán képletesen értendő, hiszen a hátrafelé kúszásban már kiválóak:). Helyváltoztatásra továbbá is a jól bevált módszert használják, fél perc alatt méternél is nagyobb távolságokat tesznek meg: egyszerűen keresztül-kasul pörgik a járókát, ágyat, miegymást:). Szociális viselkedésük, nyitottságuk már már frivolnak mondható, fogalmam sincs kitől örökölhették:). Incselkednek mindenkivel, akinek csak elkapják a tekintetét, és előbb mint utóbb halvány mosolyt varázsolnak még a legmogorvább ábrázatokra is. Tegnap, bébikosztos körúton, a pénztárnál egy feltűnően hatalmas és fölöttébb bozontos, marcona, és nagyon szigorú óriással szemezgettek, akinek először csak a szakálla / bajsza gyakori rándulása jelezte, hogy mosoly bujkál a szája körül. Nem érték be ennyivel, tovább feszítették a húrt és a vigyort, míg a nagy darab bácsi megkérdezte jó szüléktől, (vagy a fiúcskáktól?), hogy 'ugye, olyan hét hónap körüliek?', és mindenki fantáziájára bízom, hogy kikről is beszélgettünk a pénztártól való távozásig. Bár duplapa teljesen kizárta a lehetőséget, de az is lehet, hogy az óriás tulajdonképpen egy jóságos gyerekorvos volt, civilben. Ehh... el az előítéletekkel! A legszívmelengetőbb mégis az, amikor / ahogyan egymást szeretik. Minap a szobájukból kiszűrődő, két szintet is betöltő gurgulázós nevetésre figyeltünk fel: mindegyik a saját kiságyában volt, de megkeresték azt a pontot, ahol a lehető legközelebb lehetnek egymáshoz, és a rácsokon át, láb- és kézkilógatva, hangos kacajok közepette eszmecseréltek. Imádnivalók, nem kevesebb. Étvágyuk az utóbbi időben kicsit mintha megcsappant volna. Csak találgathatunk, hogy a fogzás miatt, esetleg frontváltozás, vagy csak inkább disztingválnak ízügyileg is, vagy talán mindent összevetve. Napközben min. öt alkalommal kiadósan étkezhetnének, de ebből hármat nem vesznek komolyan. Azért minden nap megesznek átlag 220 gr gyümölcspépet, este meg a 260 plusz tejpépet, ebből azért építkezhetnek. (Zanya szerint ici-picit soványkák vagytok, Zapa szerint szálkásak, izmosak.:) A legutolsó hat hós megmérettetés alkalmával Levente 6550 gh-hoz csinos 70 cm dukált, míg Tamás rövidebb, de nehezebb eset a maga 68,5 cm-vel és 6780 gr-val. Részletezhetném még, hogy ki mit tud, mit szeret, mit nem...példákkal illusztrálva...de a legénység éppen lázadást szít a Bountyn (póriasan: járóka)...pontot teszek ide gyorsan, talán még sikerül megfékezni az indulatokat. Pont.

Bazi nagy magyar húsvét

Mondanom sem kell, hogy az első, közös húsvétolásunkat is remekbe szabtátok, tündérien viselkedtetek mindvégig. Zokszó nélkül lemondtatok a sok földi jóról, cserébe viszont tizenvalahány pár ölelő kart jártatok végig, és újra, meg újra, fáradhatatlanul. Igen, igen, ma kicsit böjt van ilyen téren, be kell érnetek zanya- és zapakarokkal:), felváltva. Sebaj, jövőre is lesz feltámadás...és itt tartozom egy vallomással: ígérgettünk is a nevetekben, hogy majd meglássák kend'tek, jövőre, verssel, kölnisüveggel (vízzel), zsákkal felszerelkezve érkeztek, annak magyar rendje és módja szerint...de úgyis majd ti döntitek el. A Nyúl is kószált a környéken, bár mi színét se láttuk, de az udvaron hagyta néktek csokiba öntött, aranypapírba burkolt, illetve pihe-puha plüssből formált mását. A négyórányi derekas (egy)helyt(nem)állásotok és estebéd után mégiscsak legyűrt a fáradtság, és csak hajnali fél hétre kerekedtetek újból felül. Ez azért jó jel, mert gyakran az az érzésem, (főleg, ha még szövetkeztek is) hogy fáradhatatlanok vagytok, és napközben csupán a kérlelő, nyúzottzanyaábrázat miatt, illendőségből alszotok egy keveset. Most, hogy tudok egy biztos ikerlefárasztó megoldást, legközelebb már csak cca 16 készséges, gyerekszerető rokonra, felnőttre lesz szükségem, akik 4 órán keresztül kézről kézre adogatják egymásnak porontyaim.

Off-nem-off

Ez most nem pont ideillő bejegyzés lesz, stílusosan off...de egyrészt szakítunk kicsit a nevetős-fogzós-ordítós-tápszeres-anyagcserés-hággíszos körforgással, másrészt meg olyan csuda jó dolog, ha az elveszettnek hitt, pótolhatatlan, különleges dolgok megkerülnek! Halkan, kisbetűvel azért még megjegyzem, hogy jó lesz minél később, és akkor is nem túlságosan kötődni tárgyakhoz, - személyekről majd máskor, máshogyan:) - mert azoknak bizony gyakran lába kelhet! Szóval az a hatalmas szerencse ért ma, hogy (egy hájtek isten hathatós közreműködésével) sikerült visszavarázsolni a lemezre a hétszer is megsiratott törökországi búvárkodós képeinket!!! Gyorsan mentettem három helyre, és a naplótokba is beragasztok egyet! Legyen ez itt ígéret, hogy amint akkorára cseperedtek, hogy már szárazföldön is elbírjátok a hatalmas palackot, (ááá neeem, neeem, nem vízben, ennyi fizikát még én is tudok!)akkor majd négyesben ilyen helyeken is 'járunk'! Uff, ígértem.

Fél év + szuperlatívuszok

Éppen fél éve annak, hogy világaink legbűbájosabb meg legösszetettebb teremtményeiben igazán gyönyörködhetünk, és ez csak fokozódni látszik:).

Akarsz-e játszani?

Már jó hete, hogy hangos tetszésnyilvánítások közepette játsszák a következő játékot: (mindig) Levente (az, aki) kitapogatja, majd betuszkolja testvére szájába az ujjacskáját, Tamás megrágogatja neki, és...és mindenki boldog. Bár az is előfordult, hogy Tamás berágott:).

Örömök a négyzeten

A legutolsó salto mortale a la' Levente bejátszás után úgy döntöttünk, hogy most kis ideig nem sokkoljuk édesanyánkat, illetve a (baba)naplónkat (gyanútlanul) lapozókat. Kínoznak ugyan holmi csontocskák, de általában jó képet vágunk a Zélethez:). Most, hogy picit tágasabb rezervátumba dugtak bennünket, talán megbarátkozunk a korlátokkal is. Ideig és óráig, nem tovább. A rácsok amúgy kiválóan alkalmasak ínymasszírozásra is...meg hát annyi bohócot találni rácson innen, rácson túl...

Korlátok

Megrendítő és meghökkentő képsorok következnek, érzékeny lelkivilágú olvasóinknak nem ajánljuk!
Untitled from aira manna on Vimeo. Levente e spontán mutatványa erős szívdobogások közepette azonnal meggyőzött arról, hogy halaszthatatlan egy járóka beüzemeltetése, bármennyire is ellenkezik a 'szabadság, szerelmem és társai' elveimmel:). Bekötözni szorosan őket egy ilyen ülésbe...na azt mindhárman kifejezetten utáljuk, akkor inkább mértékkel és muszájságból ugyan, de jöjjenek a rácsok, korlátok:(.

Fogas bejelentés

Ezúton tájékoztatjuk a nagyérdeműt, hogy a napokban megjelentek az első fogacskák! Így, kicsinyítő képzővel, mert egyelőre inkább csak érezni lehet őket, mint látni:). Tamás egyből két darabbal is, míg Levente egy pici foggal büszkélkedhet. Nem egyformák a babok:)...és az oroszlán is visszavonul aludni...és reméli, hamarosan sikerül lencsevégre kapni - közkívánatra - a három (több) fog közül valamelyiket, mielőtt még kis gazdáik leköröznék fogsorilag az alábbi kedves szereplőt.

Az egyformák

Ma meglátogattuk a tágabb család legfiatalabb tagját, Áronkát, aki egy gyönyörű szempillájú /szemöldökű kisfiú, és hét hete boldogítja szüleit. Egy órácskára hirtelen igazi nagy fiúk lettetek, hihetetlen, hogy milyen sokat számít babáéknál négy hónap ide, vagy oda. Amúgy az a fáma kering rólatok Sárbogárdon, hogy "az egyformák is az anyukájukkal alszanak". Nyílt titok, hogy a 4 éves Bence unokatestvéretek terjeszti ezt rólatok, aki csak az anyukájával hajlandó aludni, és mindent bevet annak érdekében, hogy ezen az állapoton senki ne merjen változtatni. Már éppen lecsalafintáztuk volna a kis Bencét, mikor a nagymamája megjegyezte, hogy unokatesó bizony nem csak úgy kitalálta ezt az 'egyformákról', kérem szépen ő látta! És tudják...Bencéknek mindig igazuk van. Akár láthatta itt is...meg így is:)

LOL

Ani says: 10:25:36 PM: ...mámö ku dzséméni [...]
Ani says: 10:26:42 PM: möritátö ku csétöcéán mághjár

Anyátok egy istennő! :D

Fiúk, lányok

Jó az, amikor az emberek is találkoznak, nem csak a blogjaik:). Tegnap este csinos kis hölgykoszorúban és extra adag kényeztetésben volt részetek. Elhangzottak olyan ismeretlen szavak is, mint szívtipró, meg jövő, de végül mindenki megnyugodott, mert senki nem tudta mit is jelentenek:). A sok szebbnél szebb leányzó közül a legkisebb - a mesebeli tündérmanó hangú és gödröcskéjű - azt üzente nektek, hogy ő nem tart ölbe, mert ő kedves. Ha jól értelmezem, fiacskáim, akkor nektek iparkodni kell majd a lányokkal, hogy kiérdemeljétek az ölelő karokat. Ha meg tévednék, akkor 2-3 év, és majd személyesen kell tisztáznotok e dolgot a kisasszonnyal. Így is kinézhet egy rakás okos, kedves, tündéri gyerek:

Párbeszély gyerekekről

W.: -Kinder gut?

A.: -Állész gút.

W.: -Schlafen?

A.: -Niksz sláfen, gáncé tág ébren:)

W.: Sok munka mit kinder?

A.: Niksz zó fílé munka cváj kinder, nem árbájt, hanem frájdé hábén

...és ami szép e párbeszédben, hogy megértik egymást jól:)

Finomvegyes

Zanya újabban szó szerint visszafogott (virtuál)naplóíró, ti. alanyaink egész nap a nyakában lógn(án)ak. Jó esetben: felváltva:). Ami az ébrenlétet illeti, hatalmas - és egyre hangosabb - közöttük az összhang:). Látványosan kedvelik egymást, és állandóan keresik egymás közelségét. Így képesek egymást megvigasztalni, megnyugtatni, ua. már sikerül egymást felbosszantani is (egyelőre ez kimerül a másik tépászásában, diszkrét rugdosásában). Rengeteget forgolódnak, különösképp Tamás. Neeem, nem csupán helyzetváltoztatás és perspektívaváltás céljából, mint minden rendes 5 hónapos, újabban így - ide-oda gurulva - közlekednek. Sőt, feltehetőleg előtte gyors számításokat is végeznek, hiszen egyre gyakrabban kapják elő kis kezecskéiket, és ujjaikon mintha kiszámolnák a megtett úthoz szükséges üzemanyagot / fordulatok számát / fene tudja mit:). Kicsit aggódom, mert Levente már két kezén számol....). Apropó, következzék néhány számadat, hiszen öt hónaposan újból megmázsáltattak. A startnál mérlegelt 2350 gr-hoz képest Tamás:6520 gr, míg Levente 6430 gr-nyit gyarapodott...és jelentem, lassan mindenevők vagyunk. 4hó+karika fölött nem talált ki még olyan betevő falatot Zanya, Humana, Nestle, Babylove, stb. amit jó étvággyal meg ne ettek volna a fiúcskák. Vagy mégis....Zanya féle cseppfolyósított krumplit farkaséhesen sem voltak hajlandók megenni:). Nem szeretik az egyszerű ízeket na, igazi gúrmandok a fiatalurak!

Nagyvonalú Levente, avagy: nesze az enyém, csak haggyá' má' békén!!!

Mosolygós Kékszeműek Társasága, záróakkord. Mosoly marad, 'sze szí jú szún:)